A bejegyzés címe sokszor elhangzott a szánkból, mikor végre széthúztuk a blokkot! A blokk alja tele volt tömítőanyaggal, ez nem volt titok eddig sem előttünk. Gondoltam nyilván az olajcsöpögést próbálták így fékezni, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel. Ezt szépen lekapirgáltuk róla és akkor már kezdett gyanús lenni, hogy itt kicsit többről van szó. Hegesztést találtunk a blokk alján, de nem ám akármilyet. Akkorát mint egy Simson! A tömítőanyag alatt az egész egy nagy hegesztés. Ezzel igazából nem lenne baj, hiszen láttunk már ilyet. Az ember benéz egy padkát vagy földes úton maga alá fordít egy követ és rögtön megvan a baj, a blokk alja törik, az olaj folyik, az ember fogja a fejét. Ezután kiszedi a motort, széthúzza a blokkot és egy szakemberrel megcsináltatja. Kivéve ha egy büdös nagy seggfej! Mint az aki ezt csinálta! Hegesztett rá egy akkora darázsfészket, hogy az nem is igaz. De nem ám akárhogy! Úgy, hogy nem húzták szét! Vagyis igen, de csak 1 centit kb., mert féltek, hogy ha teljesen széthúzzák, akkor szétesik a váltó és nem tudják összerakni. Hogy honnan tudom? Egyszerű a válasz. A VT500-ban az olajpumpán van egy durvaszűrő (fémhálós mint a konyhai szűrő), ami a blokk alja felé néz. Pontosan ez alatt tört ki a blokk. Ha teljesen széthúzták volna akkor feltűnik nekik, hogy a törés pillanatában bekerült összes kosz (döglött bogár, fűszálak meg mindenféle szar) rá van tapadva erre a szűrőre. Ha széthúzták volna, akkor kifolyt volna az olaj mindenhonnan és onnan sem kerülhetett volna oda a kosz. Tehát éppenhogy széthúzva meghegesztették, aztán gondolom sarokcsiszolóval dolgozták el a felesleget és gondolták, hogy ők ezt simán megcsinálják olyanra mint a gyári illesztés. Hát nem jött be nekik, finoman szólva. Előre is elnézést kérek, csak két képet csináltam ehhez a bejegyzéshez. Valószínűleg az idegesség hatása.
A hegesztés a blokk alján, a paszta maradékával
Elkövették azt a szarvashibát (bár ez sértés a szarvasokra nézve), hogy nem a megfelelő pasztával tömítették le és ráadásul csak alul. Nem tudom, honnan vették, hogy ez így jó lesz. Gondolom a saját agyukból, ami figyelembe véve az eddig feltárt munkáikat, a lehető legrosszabb döntés volt. Alap dolog szerintem, ha valamit pasztával tömítek le, akkor az egész felületet bekenem vele, hogy kb. ugyanúgy feszüljön össze mindenhol. Nem úgy, hogy felül ferdén feszül össze a fém a fémmel, mert alul 1 mm-t terpeszt a paszta miatt. Talán ez kukacoskodásnak tűnik, de nem az. Ilyen finom motoroknál mint amilyeneket a japánok gyártanak már több mint 50 éve, nagyon is sokat számítanak ezek az apróságok is. Ja és ne felejtsem el megemlíteni a kétkomponensű fémragasztót amivel még nagyobbat hibáztak mint a rossz pasztával. Ami ahelyett, hogy tömített volna még szét is tartotta a blokk két felét.
Miután magamhoz tértem az első sokkból nekiálltunk megpucolni a blokk két felét. Alaposan levakartuk róla a sok "taknyot", a fémragasztót pedig óvatosan leveregettük kalapács-csavarhúzó párossal. Utána csiszolóvászonnal átmentünk rajta és megcsináltuk az új tömítést immár megfelelő pasztával. Amúgy ezt a pasztát csak javasolni tudom mindenkinek, én már nagyon régóta használom nagy megelégedéssel. A gyártója az SCT, a neve nemes egyszerűséggel Gasket Maker és én a fekete (black) változatot használom ha olajat kell megfogni. Nem csináltam róla fényképet, gondoltam majd letöltök a netről, de érdekes módon nem találtam róla képet. Fekete csomagolásban van, hasonlít a fogkrémes tubusra. Én ezt a kis kiszerelést szoktam venni, de van belőle nagy is, amit a kinyomóba lehet tenni. A kis tubus is sokáig elég, ha nem szervíz szinten működik a garázs. Miközben kicsit szikkadt a tömítés, átnéztem a csapágyakat meg úgy eleve mindent a blokk belsejében. Szerencsére minden rendben van, a csapágyaknak nincs hangja és más problémát sem találtam. Óvatosan összeillesztettük a blokk két felét, aztán szépen lassan, egyenletesen összehúztuk és letörölgettük a kitüremkedő felesleget. Mi mindent megtettünk, hogy jó legyen, ennél többet otthoni körülmények között nem lehetett tenni az ügyért. És itt leszögezném, hogy nem egy "showbike" készül, hétköznapi használatra készül a motor. Ezért -és nyilván pénzügyi okok miatt is- nem veszek hozzá másik blokkfeleket és egyéb alkatrészeket, pedig lehet kapni. Hiszen minden működik, csak legfeljebb csúnya. Az meg kit érdekel bent a blokkban és az alján?
Ezek után kiszedtem a vízpumpát, hogy átnézzem. Hát ezt sem kellett volna inkább, a lelkem feltétlenül nyugodtabb lett volna, ha nem látom meg amit találok. A gyökérnek aki odaverte az alját, támadt egy kis problémája! Mikor az éppenhogy széthúzott blokkot össze akarták tolni, nem ment nekik. Aztán rájöttek, hogy azért mert a rohadt "darázsfészek" amit ráhegesztettek túl nagyra sikerült és a vízpumpa hengeres része nem fér el. És mi lett a megoldás? Jól leköszörülték! Mert majd úgy elfér! Hát gratulálok, gyökerek! Ez olyan szintű beavatkozás, hogy ha Arlen Ness meglátná, forogna a sírjában, pedig még nem is hunyt el!
A köszörült vízpumpa
Na akkor úgy döntöttem, hogy mára elég volt, mert kicsit idegállapotba kerültem. Végülis azért a vízpumpáról is levakartam az ócska tömítést, rendberaktam, megpucoltam és visszakerült a helyére. Később azért lenyugodtam kicsit, úgyhogy visszaraktam a blokk jobb oldalának nagy részét a kuplung kivételével. Még nem jöttek meg a lamellák és a rugók, úgyhogy azt majd akkor összerakom.
Közben egy jóbarátom, aki otthon van villamosságban, szétszedte az önindítót. Nem mintha lett volna bármi baj vele, csak a biztonság kedvéért. Mikor szétszedte, közölte, hogy a kefék még jó nagyok, csak egy kis utánállítás és pucolás kell a cuccnak, amit meg is csinált úgy 20 perc alatt. Ezúton is köszi neki! Mára ennyi, hamarosan jelentkezem újból.
